Teknősökkel kapcsolatban
A teljesség igénye nélkül, ötletek, tippek, érdekességek teknőst tartók részére

  Portal    Fórum kezdőlap


Házi vízszűrő növényekkel


   
Az ötlet onnan jött, hogy eredetileg nem is szűrőnek készült az egész, de nagyon bevált. Egyszerűen csak növényeket, vízben föld nélkül gyökerező, elsősorban vizi növényeket szerettem volna a teknősök mellé ültetni úgy, hogy mellettük legyen, de ne érjék el, ne tehessék tönkre. Nos nálam éppen a vizi növények nem váltak be valamiért, de egy-két növény viszont olyan növekedést produkált, hogy az eredmény önmagáért beszél. És ami a leglényegesebb, a teknősök vize folyamatosan szép tiszta lett, és kb. másfél évente szoktam lecserélni, ami közel 100 liter víznél azért nem mindegy.
Nekem egy 150 literes fröccsöntött "kerti dísztó" van bent, ebbe oldottam meg az oldalán lévő különböző szintű perforált tálcákban. De egy egyszerűbb, könyebben érthető változatot írok le. Az elv ugyanaz, bárhol használható, ahol legalább 10-15 cm mélység a rendelkezésre áll, és megoldható a víz folyamatos, szabad mozgása.
Vegyünk egy műanyag ládát, ebbe tegyünk föld nélkül is életképes, gyökeres növényeket, majd szórjunk rá óvatosan szitált, mosott sódert, lehetőleg közepes nagyságú kövekkel. Minél több növényt helyezünk el benne, annál jobb, de azért a növény nagyságától függően legalább 5-10 cm-es távolságban. A vastagabb szárú, vagy terebélyes növényeket persze méretüknek megfelelően ritkábban ültessük, de ilyenkor lehet közéjük kisebb növényeket, vagy futónövényeket tenni.

Pár apróság, amit érdemes figyelembe venni, bármilyen formában alkalmazzuk:

Legalább 15 cm széles, és legalább 15 cm mély legyen az erre alkalmazott műanyag láda. Nem a nagyság az elsődleges szempont, hanem a hosszúsága! Ugyanis, hiába nagy a láda, ha viszonylag gyorsan átmegy rajta a víz. A lényeg, hogy minél hosszabb utat kelljen megtennie a víznek, hogy minél több helyen le tudjanak rakódni a nem szükséges dolgok. A lehető legközelebb kell elhelyezni az akváriumhoz, hogy a szivattyú minél könnyebben dolgozzon, és a tiszta víz szabad visszafolyása minél könyebben, és egyszerűbben megoldható legyen.
Mint a rajzon is látszik, abban az esetben, ha kocka alakú nagyobb műanyag doboz áll a rendelkezésre, "labirintust" alakíthatunk ki, ahol befolyásoljuk a víz folyásirányát. Itt csak arra figyeljünk, hogy ezek a "folyosók" 15 cm-nél ne nagyon legyenek keskenyebbek, mert hamar elrakódhatnak egyes helyeken. Ezeket a terelő falakat egyszerűen bele ragasztjuk a dobozba, különösebb igény nincs velük szemben, csak az oldalfalnál 1-2 cm-el legyenek alacsonyabbak. A bele szórt sóder megtartja, megtámasztja, sőt el is takarja őket. Egyetlen dologra kell figyelni, ne maradjon nagy hézag sehol a terelőfal, és a doboz fala - alja között, mert akkor arra elmegy a víz java része, kihagyva ezt a kerülő utat.

Egyet azért fontos még megjegyezni.

Viccesen azt szokták mondani, hogy - " ... nem mindig a méret a lényeg ... "
Azonban van egy bizonyos nem igazán meghatározható, de ésszerű méret, ami alatt nem érdemes ezzel bajlódni. Gondolok itt arra, hogy ha valakinek van egy pici tekije 10 liter vízben, ne készítsen hozzá arányosan egy családi fagyisdoboz méretben ilyen vízszűrőt. Bár elvileg valószínű működne, és adott esetben a növények jó része is beindulna, de nem hiszem, hogy megfelelő hatásfokú lenne.
Az egésznek a méretét próbáljuk arányosítani az akváriumba lévő víz mennyiségéhez, de 50 liter vízmennyiség alatt is javasolt egy közepes, vagy nagyobb méretű balkonládával kezdeni, az eléggé hosszúkás, nem kell labirintusokat bele tenni. Még 100 liter víz esetén is elegendő egy akkora láda, amibe kb. 2-3 vödör sóder van, és ha a növények jól beindultak, sűrű gyökérzetük van, szép tisztán fogja tartani a vizet.
A láda formálya, alakja, színe megint csak egyéni ízlés szerint kiválasztható. Nagysága nincs meghatározva, az igazság az, hogy minél nagyobb ládát használunk, annál több növény fér bele, és annál hatékonyabb lesz a szűrés. A láda mélysége is csak annyiból érdekes, hogy legalább 15 cm mély legyen. Ez fontos azért, hogy a növényeket megfelelően meg tudja támasztani a sóder. Viszont nem szükséges 20 - 25 cm-nél mélyebb, mert pont az az egyik lényeges dolog, hogy a víz ne csak a kövek, hanem a besűrűsödött növényi gyökerek között haladjon

Az összeállítás előtt két fontos dolgot kell elvégezni:

  1. Először is a sódert át kell szitálni, mert nekünk csak a kövekre van szükségünk. Apró kövekre is, nagyobb kövekre is. A szitáláshoz jól jöhet például a kisgyerek homokozó-szitája, annak a lyukmérete nagyon megfelelő. Érdemes nagyjából kiszedni a 4-5 cm-esnél nagyobb köveket, és külön rakni. Nem szükséges, de ezeket a végén elhelyezhetjük a ládába, ezzel letakarva a sóderos részt. Jól mutat.
  2. Készítsük elérhető távolságba az ültetendő növényeket. Fontos, hogy mindig vízbe legyenek a növények, ne száradjanak ki, amíg dolgozunk!
Mielőtt bármit csinálunk a ládával, első feladat, hogy gondosan megtervezzük, hova is tesszük majd. Ha megvan a fix helye, legelső dolgunk, hogy egy szabad visszafolyást megoldjunk az akváriumba.
A láda egyik végén készítünk vagy egy "kiöntőhöz" hasonló csatornát, vagy valamilyen csonkot szerkesztünk rá, amire csövet húzva vissza vezetjük a vizet az akváriumba.
Bármelyik megoldást is válasszuk, fontos, hogy a láda tetejénél helyezzük el a visszafolyót, a nyílás alja a láda tetejétől ne legyel lejjebb, mint 3-4 cm - nagy láda esetén is max. 5 cm.

A láda elhelyezésénél pár dolgot vegyünk figyelembe:

  • Ennek a házi szűrőnek egyik sarkalatos pontja a növények. És ezeknek a növényeknek szükségük van a fényre is, lehetőleg minél többre. Ennek érdekében, ha szükséges, módosítsuk még az elején akár az akvárium elhelyezését is.
  • A láda elhelyezésénél vegyük azt is figyelembe, hogy a beindult növényeknek hely is kell. A szárasabb növényeknek elsősorban magasság, a futó növényeknek pedig hely a láda, és az akvárium körül.
  • Az akváriumhoz minél közelebb legyen, és az akváriumhoz képest csak a legszükségesebb mértékben legyen magasabb a kifolyó cső, ahonnan a víz akadálytalanul tud majd visszafolyni.
    • Mindkét esetben a lényeg, hogy egyrészt a szivattyú minél könnyebben dolgozhasson, ezáltal minél több vizet tudjon a ládába nyomni. Értelemszerűen minél távolabb, vagy főleg minél magasabban van a láda, annál többet erőlködik a szivattyú, az átfolyó víz mennyisége pedig annál kevesebb lesz.
  • A ládában lévő víz szintjének mindig magasabban kell lennie, mint az akvárium vize. Ne variáljunk különböző megoldásokkal, átemelő szivattyúval, stb, csak az a jó megoldás, ha a ládából mindenképpen szabad kifolyással (akár "kiöntő", akár visszavezető cső) folyik vissza a víz az akváriumba. Bármilyen más megoldás esetén ritkábban a ládából fogy el a víz, de inkább a helység fog úszni az akvárium vizétől.
  • Ha csak kiöntőszerű csőszájat készítünk, és egyből az akváriumba folyik vissza a víz, akkor egyszerű a dolog.
  • Ha viszont csonkot szerkesztünk a ládára, és arra majd csövet húzunk, amivel a víz vissza lesz vezetve, fontos, hogy a visszafolyó cső belső átmérőben legalább még egyszer akkora keresztmetszetű legyen, mint a szűrőből felmenő cső!

Mielőtt hozzákezdünk az összeállításhoz:

Előtte érdemes kitakarítani alaposan az akváriumot, és megfelelő hőfokú friss vízzel feltölteni.
A szűrőt is takarítsuk ki alaposan, de a szivacsot ne tegyük vissza, nem lesz már szükség rá, és a szivattyút is csak visszafogja, ha nem is nagyon.
A szűrő kiömlő végére tegyünk megfelelő méretű, és hosszúságú csövet, amivel majd a vizet a ládába vezetjük.
Ha megoldottuk a ládán a víz visszafolyásának lehetőségét, helyezzük bele a növényeket, majd a mosott sódert óvatosan szórjuk rá. Ez a része főleg sok növény esetén nem egyszerű feladat, de nem kell túl variálni.
Arra figyeljünk csak, hogy minél jobban a kövek között legyen a növény, hogy a sóder tartást tudjon adni nekik, ne dülöngéljenek össze-vissza.
A teljes ládát töltsük fel sóderral annyira, hogy a tetejétől 1-2 cm-el lejjebb legyen. Kicsit nyomjuk arrább a köveket, készítsünk egy kis mélyedést ott, ahol majd a víz visszafolyik. Érdemesebb ide körbe tenni nagyobb köveket, de úgy, hogy a nyílás szabadon maradjon. Azért is fontos ez, nehogy bele sodródjon akkora kavics, amelyik aztán valahol beáll, és eltömíti a visszafolyó csövet, mert akkor megint csak úszik minden. Viszont eléje sem tegyünk semmit, (szivacsot, szűrőbetétet, szúnyogháló darabot), mert az is elrakódhat, nem vesszük észre, és ugyanott vagyunk.
A szivattyúból jövő csövet vezessük a ládába, a kifolyó résszel ellentétes végébe. Itt szükséges valamilyen rögzítése a csőnek, nehogy véletlen lecsússzon, és a helységbe nyomja a vizet. Lehetőleg ne szorítsuk le, hogy a keresztmetszete ne szűküljön, hanem más módon rögzítsük, például valamilyen bilinccsel, lényeg csak az, hogy stabilan irányba maradjon, és a víz mindig a megfelelő helyre jusson.
Majd még arra kell figyelni, hogy ha már megy a víz, ne spriccelődjön szét a köveken, mert akkor a java része ki fog menni a láda mellé. Érdemes itt is kicsit arrább tolni a sódert, kis mélyedést kialakítani, akár a láda oldalára is felszerelhetünk egy kis valamit, ami ezt a részt letakarja.
Igazából kész is vagyunk, csak a szűrőt kell bekapcsolni, és majd annyi vizet pótolni, amennyit a láda el fog nyelni. Utánna már beáll az egyensúly.

Pár gondolat a végére:

Csodát egyből ne várjunk ettől a szűréstől, kell egy-két hét, be kell állnia. De valószínűnek tartom, hogy már a beindítástól kezdve nem lesz szükség egy jó ideig vízcserére, és folyamatosan szép tiszta lesz az akváriumba a víz. Önmagában már a sóder is elkezdi szűrni szépen a vizet, és mire kissé telítődne, a növények kigyökeresednek, és kezdik feldolgozni ezeket az anyagokat.

Akvarisztikai boltokban lehet kapni akváriumba való ültetőpoharat. Ne öblöset, hanem keskenyet keressünk, olyasmit, mint egy pezsgőspohár, és 5 - 10 cm mélységűt. 2 db kell, egyik a víz befolyásnál, a másik a víz kifolyásnál. Egyszerűen a sóderba nyomjuk óvatosan le, lehetőleg még ültetés előtt. A befolyásnál annyira, hogy a sóder magasságánál ne legyen magasabb, és ebbe vezessük bele a vizet. Így nem fogja szétmosni a kisebb köveket, és nem fog fröcskölődni a nagyobb köveken. A visszafolyó résznél annyira süllyesszük le, hogy a pohár teteje kb. a visszafolyó nyílás aljával legyen egymagasságba. Így meg tudjuk akadályozni, hogy kisebb kövek bele sodródjanak a visszafolyó csőbe. Használatuk nem szükséges, csak egy javaslat.
A víz visszafolyását megoldhatjuk úgy is, hogy egyszerűen csak visszafolyik, de akár készíthetünk egy kisebb "vízesést" is, ami esetleg látványosabb.

Előfordulhat, hogy a víz visszafolyásánál kicsit magasabbra tettük a kiömlő nyílást, ezért a vízszint a ládában kicsivel a kövek felett van. Ez nem a legjobb, mert így a víz egy része szűretlenül csak átfolyik a kövek felett, visssza a teknősökhöz. De nem is probléma, mert könnyen orvosolhatjuk, tegyünk a láda közepe környékén keresztbe egy legalább 5 cm széles műanyag lapot, amelyik teljesen keresztbe éri a ládát. Ezt nyomjuk le a kövek közé annyira, hogy a lap felső széle magasabban legyen, mint a vízszint. A víz nem fog kifolyni felül a ládából, hanem rákényszerítjük, hogy a keresztbe rakott lap alatt, a kövek között haladjon el.

Ha már majd a növények is beindultak, időnként figyelni kell, mert észre vehető lesz a vízmennyiség csökkenése az akváriumba, és ezt pótolni kell. Nekem nyári időszakokba van olyan hétvége, hogy majd 10 liter vizet töltök utánna a sok növény miatt.

Az itt ültetett növényeknél TILOS! bármilyen növényserkentő, lombtrágyázó, vagy egyéb anyagok használata. Közvetlen a vízbe jutva, vagy akár a leveleken keresztül felszívódva egyes vegyületek a vízben lévő száron, gyökéren keresztül visszajuthatnak idővel a vízbe, ahol esetleg mérgezési, vagy allergiás tüneteket, megbetegedéseket okozhatnak a teknősöknél!

A növényekről, növényfajtákról szándékosan nem írtam:

  • A fotókon látható futónövény szinte minden lakásban van. Nálam annyira bevállt, hogy tenyérnyi élénk színű levelei vannak, száraz leveleket nem igen találni, sok esetben a levél végeken gyöngyözik a pici vízcsepp. Brutál elburjánzott, most már hetente kell rendezgetni, igazgatni, hogy ne fusson szanaszét. Vágjunk le 20-30 cm-es darabokat, és azokat tegyük a sóder közé. Teljesen felesleges külön üvegben kigyökereztetni, hiszen ugyanazt csináljuk a ládában is, csak már a helyén van.
  • Az egyik fotón látható egy Szerencsebambusz (Dracaena sanderana) - TESCO - Auchan, stb lehet kapni, - rendszerint kis üveg, vagy műanyag fiolába van állatva, vagy több összekötve egy csokorba. Nekem 3 ilyen rövid szál volt beletéve a sóderba. Egy év után ki kellett venni, mert majdnem 1 méter magasra megnőtt, a szárán mindenhol meg voltak az élénk színű egészséges levelei, és féltem, hogy el fog dőlni véletlen. Most egy nagy cserépbe vannak egymás mellett, tőzeg, és virágföld keverékébe. Nagyjából egyforma magasak, a legmagasabb most 147 cm a cserép tetejétől. Egy-két levelének a széle kicsit sárgás, de egyik sem hiányzik, nem kopasz a szára.
  • A kertből szedtem ki dús gyökerű borostyánt, és azt is tettem bele. Még megvan, szép zöld, de nem sokat növekedett ez idő alatt sem, pedig az aztán tényleg futó növény.
  • Tettem bele több fajta vizi növényt, de nem igen váltak be. Valószínű a több napfény hiányzik nekik, bár világos helyen vannak. Vagy csak a többi, főleg a futó növény elnyomta, leárnyékolta őket.
  • Ami az utolsó három képen látszik, az a Mocsári nőszirom. Hatalmas, sűrű gyökérzete van, az is szépen megfogta. Mivel kedveli a félárnyékos helyeket is, napsütötte ablak mögött még tán ki is virágzik.
  • Amit nem tettem bele, de nagyon ajánlják, az a Philodendron scandens vagy szívlevelű filodendron. Állítólag vízben jól ereszt gyökeret, és ha még némi tápanyagot is kap ( az akváriumból pedig kap ), akkor jó sűrű lesz a gyökere, és növöget is szépen. Ezzel a növénnyel azért kicsit vigyázzunk, hogy a teknősök majdan sehogy sem érjék el, mert mérgező anyagokat tartalmaz a szára-levele.
  • Amit még esetleg érdemes kipróbálni, az a Ligustrum ovalifolium - Fagyal. Ez nem más, mint a hétköznapi nyelvben a sövény. Szintén nagyon jól gyökerezik. Nem kell előtte kigyökereztetni, hanem majd ültetéskor szúrjunk le 2-3 szálat egymástól 3-4 cm távolságba. A szár a friss hajtás barna része legyen, legalább 20 cm hosszúságú. A felső, még zöldes szárát vágjuk le, az alsó részről kb. 10 cm hosszan szedjük le a leveleket, cca. 10 cm mélyen helyezzük majd a kavicsba. Nálam kb. 30 cm magas, szép zöld, megvan már lassan két éve, de nem nagyon akar növögetni. De ha esetleg beindul, egy idő után "bonszaj"-szerű kis fát is növeszthetünk belőle, jól mutat a többi növény között.

Nagyon fontos!
  • Majdnem kifelejtettem egy fontos momentumot, mégpedig a víz hőfokát.
    • Igaz, hogy nekem vörösfülű teknőseim vannak most, de a kicsiknél is 23°C körüli hőfokra van beállítva a vízfűtő, amit májusba még le is kapcsolok őszig!
    • Egy-két extrém fajt leszámítva nem tudom megérteni, hogy egyeseknél miért kell 28°C-30°C hőmérsékleten járatni a vízfűtőt, de ez magánügy. Viszont azt sem tudom megmondani, hogy ehhez a hőfokhoz mit fognak szólni a növények. Ezt annak, aki ilyen, vagy hasonló szűrőt épít az akváriumához, és ilyen magas hőfokon tartja a teknősei vizét, ki kell próbálnia.

   


A képek különböző időkben készültek, és nincsenek sorba téve.



























END

   
Camelot © Spieleresidenz • Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group